Plébánia

Udvardnak sajnos nem sok műemléke maradt, ezért is becses az, ami még megvan: a templom, a Kálvária, a temetők, néhány szobor és a szőlőhegyi Szent Orbán-kápolna.

A legrégebbi temető, amelyről tudunk, a templomkertben volt, erre azonban ma már csak az említett vörösmárványból készült temetőkereszt emlékeztet, magát a temetőt 1841-ben lezárták.

A másik, részben még meglévő temető a kertek alatti ún. Szent József-temető. Parcellaszáma 1039, területe eredetileg 1,99 hektár volt; ma már csak részben temető, nagyobb részén lakóházak épültek, s a környékbeliek konyhakertekként használják. A temetőt 1781-ben, más adatok szerint 1820 körül nyitották meg. A legrégebbi kereszten az elhalálozás éveként 1827 olvasható, a nagykeresztet pedig 1825-ben állították itt fel. A temetőt hatóságilag 1959. március 19-én zárták le. Az emberi kíméletlenség és gonoszság sajnos sok kárt okozott benne, pedig számos neves udvardi család hozzátartozója van itt eltemetve. Itt van például a Galla és a Boncz családok sírhelye, a Jeszenicei Jankovics család sírja, itt nyugszik Dinnyés Károly igazgató-kántortanító stb. A temetői nagykereszten, amely a háború alatt megsérült, ez a szöveg állt: „E Szent Keresztet, óh Jézus, állíttatta Nemes Tomanóczy János az ő kedves papjával és Nemes Szalay Annával 1825. évben." Miután 1945 márciusában megsérült, a keresztet kicserélték. Az új kereszten a következő felirat olvasható: „A háború viharában szétlőtt kereszt helyébe állíttatta Gergely Ferencz és neje Polena Rozália az Úrnak 1945. évében. Imádkozunk Jézusunk. Te légy vezérünk. Benned remélünk."

A temetőben egy síremléken ez a felirat áll:
„Állj meg vándorló!
Kinek édes méhe hordozta testemet,
E sírbolt fedi most őtet és engemet.
Jeszenicei Jankovics István vagyok,
Fájdalmam, egy hív társat és nyolc árvát hagyok.
Nyugszik még mellettem jobbról az anyám,
Kit csak két tavasszal, én mennyei Atyám
Korábban megszüntettél élni nálamnál.
Noha ő mint báró fényesen született
Szentmiklósi Pongrácz Magdolna,
Kihez hasonló jó anya vajha több volna!
Hetvenedik évet számláltam életemből,
Részt vegyünk, kívánjad az örök életből."

Egy másik síron a következő szöveg olvasható:
„Galla Márton szül. 1852,11906 és neje Benkó Zsófia
szül. 1859,11911.
Tizenhat gyermeket adott nekünk az Isten,
Halálunkkor tizenöt várt ránk az égben.
Aki még él, imáiban emlékezik telkeinkről,
Mi áldást kérünk pap fiúnkra az Úr Istentől."

Az elhunytak földi maradványait és a keresztet 1970-ben áthelyezték a Szent Anna-temetőbe. Az utóbbi sírfeliraton említett pap fiú nem más volt, mint dr. Galla Ferenc, Udvard egyik kiválósága, pápai legátus és egyháztörténész, aki Udvard múltját is kutatta.

A Szent József-temetőbe 1945. március végén 49 német katonát és 2 ismeretlen magyar honvédet temettek el.

A Szent Anna-temető a Besenyei út mentén, a Felvégen van. Parcellaszáma 1435, területe 1,77 hektár. 1830 után nyitották meg, a legrégibb épségben maradt kereszt 1835-ből származik. A temető nagykeresztjén ez a szöveg áll: „Bizonyos vagyok, hogy se halál, se jelenvaló, se következendő el nem választhat az Isten szeretetétől, mely a mi Urunk Jézus Krisztusban vagyon: írja Szent Pál apostol, Hitfeleknek épülésül. Kokas János udvardi törvénybíró és neje Istenes Komáromi Klára. Emelték 1844. Megújíttatta Istenes Antal és neje Dékány Juszti, 1906."

A kápolna mögötti síremléken ez olvasható:
„Czifra István e sírba tétetett,
Kit 87 éve ím kivégezett.
Tanítói pályán végzett 10 és fél évet,
Sok kis gyermeket a jó útra vezetett.
Később e községnek erélyes bírája,
39 évig szentegyházgondnoka.
Most magához hívta a Mennyei Atya
1888 augusztus 30-án.
Az Úr boldogítsa őt az örök élet fényességében!"

A Szent Anna-temetőben temettek el 29 német katonát és egy magyar honvédet, akik a községért vívott harcokban estek el 1945. március 28-án. A temetőt 1970-ben zárták le véglegesen.

Az őrangyal temető a Komáromi út mentén, a malommal szemben van. Parcellaszáma 4181, területe 1,57 hektár. 1850 táján, a nagy kolerajárvány idején nyitották meg. A legrégebbi fejfák a jobb oldali, országút melletti részben állnak: ezeket keményfából faragták és népi motívumokkal díszítették. A temetőben álló őrangyal-szobrot Majthényi Adolf szentelte fel 1850. október 2-án, az őrzőangyalok ünnepén. Talapzatának elején ezt olvassuk: „Oh Istennek szent Angyala. Oltalmazd helységünket, őrizd kisdedeinket. Keresztény hitfeleik épülésére emelték Fekete István és Dubrovai Mária." A talapzat hátsó oldalának szövege: „Szentelte Kesseleőkeői Majthényi Adolf udvardi alesperes plébános őrző szent Angyalok ünnepén, 1850. évben."

A temető nagykeresztjére ezt a szöveget vésték: „Állíttatta Pipovits Erzsébet és férje Káplóczki József, 1892. évben, Keresztény könyörületböl a szenvedő lelkek iránt. Ny.b."

A nagykereszt mögötti kápolnában ez olvasható: „Maczkó Jánosné szül. Salgó Erzsébet alapítványa, 1895."

A református temető a Tölgyes út közelében található, parcellaszáma 882/883/10, területe 5566 négyzetméter. A legrégebbi, 1835-ből származó fejfa Harcsa Istváné. A temetőt 1820 és 1830 között nyitották meg, s az udvardi köztemető megnyitása után zárták le. Legjelentősebb sírhelye a nemes Makay családé.

Az udvardi zsidó temető a Szent Anna-temető mögött, a Besenyei út bal oldalán terül el. Parcellaszáma 1436/1437/34, területe 4850 négyzetméter. A 19. században nyitották meg, eredetileg 34 sír volt benne, ám a nemtörődömség és rongálás következtében több sírkő tönkrement vagy egyszerűen ellopták. A temetőbe 1944. április 27-én temettek utoljára udvardi lakost, név szerint Róth Henrikné Paskusz Johannát. Az udvardi zsidó családokat ezután koncentrációs táborokba hurcolták. 1944. december 26-án a tiszaújlaki születésű Weisz Sándor munkaszolgálatos katonát temették ide. Mivel Udvardon egyetlen zsidó család sem maradt, a temetőt bezárták.

1977. január 14-én nyílt meg 2 hektár területen a Baromlaki út jobb oldalán az udvardi köztemető, ahová már a vallási hovatartozás tekintetbe vétele nélkül temetnek. Ebben a temetőben már mélyhűtő kamrával ellátott korszerű halottasház is van, s a temetésig itt vannak elhelyezve az elhunytak. Korábban otthonukban voltak felravatalozva, ami főképp a nyári melegekben okozott problémákat. 1991. november l-jén, Mindenszentek napján avatták fel a temető fekete márványból készült nagykeresztjét meg a haranglábat a lélekharanggal. A kereszt és a harangláb felállítását Elek László plébános kezdeményezte.