1930. május 30-án úgy döntött az udvardi községi testület, hogy a templomkertben felállíttatja a Hősök emlékművét a frontokon elesett udvardi polgárok tiszteletére, és 20 000 csehszlovák koronával járul hozzá a költségekhez. Az emlékművet aztán pályázat alapján 1936—1937-ben készíttették el, s 1937. május 17-én avatták és szentelték fel nagy ünnepség keretében. Az emlékművön 133 udvardi hős neve olvasható. A szobrot Berecz Gyula komáromi szobrászművész alkotta.
1971. május 22-én a főtérről a templomkertbe helyezték át a Szent Flórián-szobrot, melynek talapzatán a következő feliratok olvashatók: nyugati oldal: „Majthényi Adolf udvardi plébános alesperes, kerületi iskolai felügyelő, egyházi jogtudor, a Magyar Királyi Egyetem törvénykarának társtagja. Felszentelve 1856. év május 4. napján."; déli oldal: „Az Isten dicsőségére, Szent Flórián tiszteletére."; északi oldal: „Az udvardi róm. katholikus hívek emelték 1855."; keleti oldal: „Elűzvén házainkról a romboló tüzet!"
A szintén a templomkertben levő Szent Család-szobron ez áll: „Állíttatta Repka József és családja: neje Boldizsár Katalin, gyermekeik Rozália, Mária, Ágnes és Katalin az Isten nagyobb dicsőségére 1901. évben." A Szentháromság-szobor felirata: „Isten nagyobb dicsőségére emeltette Németh Sándorné Repka Mária 1890-évben."
A templomkertben áll, de ezt még ki kell bővíteni.
A Szent Vendel-szobor a Nemes utca végén áll, 1777-től.
Udvard legrégebbi műemléke. A szőlőhegyen áll.
A 28. számú Kaszap István cserkészcsapat állítatta 2003. május 10-én. Ugyanis ezen a napon ünnepelte a csapat megalakulásának (a háború utáni újraalakulás) 10. évfordulóját. A kopjafa az egykori országzászló helyén áll egy kis domon. Szatmár Tibor vágkirályfai cserkész keze munkáját dicséri az alkotás. Hatalmas tölgyfa törzséből faragta, történelmi és cserkész-szimbólumokkal ékesítve. Az emlékoszlop emlék a múltnak és kihívás a jövőnek. Méretével és művészi értékével egyedülálló a környéken.
Esterházy kopjafa a másik oldalon, 2007 decemberében állítatott.
Állíttatott 1996. szeptember 13-án, a Magyarok Világszövetsége, a Rákóczi Szövetség és a helyi vállakozók adományaiból. A mű megalkotója Lebó Ferenc győri szobrászművész, aki szintén Udvardról kitelepített szülők gyermeke.
