Az őrs
Az altábori kapu
Amerikából jöttem
Úgy, mint a közismert játékban, csakhogy ez nem játék, ez a valóság. Isten kegyelméből engem ért az a szerencse, hogy a felvidéki kontingens tagjaként képviselhettem szövettségemet s ezáltal csapatomat és falunkat a Külföldi Magyar Cserkészszövettség (KMCSSZ)Jubileumi Nagytáborában, mely a New York államban található Sík Sándor Cserkészparkban került megrendezésre a magyar cserkészet 95. valamint a Külföldi Magyar Cserkészszövettség fennállásának 65. évfordulója alkalmából.A tábor augusztus 4-től 14-ig tartott, de mi már július 29-én Pozsonyból Münchenbe, majd onnan New Yorkba repültünk volna, de csak volna, ha a mi kis repülőnk műszaki hiba miatt vissza nem fordult volna. Sebaj, ingyenes sétarepülés - gondoltam. Több óra várakozás után Bécsbe vittek bennünket ahol egy hotelben töltöttük az éjszakát. Hát az valami csodálatos volt, valóságos cserkészálom. A hálózsák helyett meleg, puha ágyban aludni, ritkán van részünk az ilyen kényelemben. Másnap korán reggel repültünk is Frankfurtba, ahol ismét nem ment minden zökkenőmentesen. Két részre kellett szakadnunk a helyszűke miatt.
Egy nap késéssel, de épségben megérkeztünk New Yorkba, ahol már várt minket Lendvai-Linter Imre a KMCSSZ elnöke. A reptérről Passaicba (New Jersey) mentünk, ahol a külföldi cserkésztestvéreink, többek között az Anyaországból, Erdélyből, Vajdaságból, Svédországból, Németországból, Argentínából és mi voltunk elszállásolva. Jó érzés volt találkozni magyar testvéreinkel a világ különböző tájairól. Különböző programokon vettünk részt még a nagytábor előtt pl.: magyar szentmisén, a helyi magyar templomban, hajókiránduláson Manhattan körül, városnézésen Manhattanban, ahol megnéztük távolról a New York-i tőzsdét, felmentünk az Empire States Building tetejére, aztán láttuk a World Trade Center helyét, ahol egy hatalmas lyuk található -hátborzongató látvány.
Az út Fillmoreba, a cserkészparkba hat órán át tartott. A parkot a magyar cserkészek létesítették, ők ültették a facsemetéket több mint negyven évvel ezelőtt. Szóval a tábor csodálatos helyen élte mindennapjait. Keretmeséül Nagy Lajos lovagkirályunk kora szolgált. A több mint 600 cserkész hat altáborba (vármegyébe) lett sorolva. A vármegyék élén az altáborparancsnok (főispán) állt. A felvidéki fiúk a Háromszék, a lányok pedig a Nógrád vármegyébe tartoztak. Mindenki a korhoz hű viseletet hordta. A központi réten Buda vára állott, ahol maga Nagy Lajos és az ő udara állott. A jól kidolgozott keretnek köszönhetően valóban a középkorban érezhettük magunkat. Volt ott lovagi torna, lovagi próba, éjjeli táncház, középkori vásár , vasárnapi szentmise, lehetőség volt különböző mesterségek elsajátítására. A tábor célja, hogy az Amerikában és Kanadában élő magyar cserkészek jobban megismerhessék a magyar nyelvet, kultúrát, történelmet, hagyományokat, népdalokat és népszokásokat. Azthiszem ez sikerült vezető tisztjeinknek. A tábor végén a királyhoz hű lovagapródokat (bennünket) igazi lovagokká ütöttek és mindannyian büszkán viseljük azóta az ott kapott kis lovagi kardunkat. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a Szlovákiai Magyar Cserkészszövettségnek a Külföldi Magyar Cserkészszövettségnek, falunk önkormányzatának, és nemutolsósorban csapatomnak, hogy lehetővé tették számomra, hogy kijuthattam a táborba, s ezáltal újabb barátokat és élményeket szerezhettem.
Jó munkát!Vadkerti Balázs