A pannonhalmi apátság tornya
A kopjafánál
Egy szép napon csapatunk elhatározta hogy elmegy egy feledhetetlen kirándulásra ami csak úgy köztünk szólva (vagyis akarom mondani írva) egyben csapatunk 12. évfordulójának megünneplése volt. Na szóval mikor meghallottam a hirt hogy megyünk csapatkirándulásra eleinte nem voltam biztos benne hogy elmegyek de a többiek az őrsből rábeszéltek és meg kell hogy mondjam nem bántam meg...sőt! Na most hogy így szépen elírkáltam magamnak mindenféle érzésekről, észrevételekről stb., ideje írnom valami értelmeset is. Na szóval április 3.-án reggel a buszmegállóknál gyülekeztünk .szerencsére mindenki időben megérkezett a megbeszélt helyre és nem maradt otthon senki.Első uticélunk Pannonhalmi apátság volt szép bazilika nagy könyvtárral, kollégiummal kis beépített templommal. Ja és csak az érdekesség kedvéért megemlítem hogy a sok cserkész közt látni lehetett a Tibor atyát is ja és öregcserkésztestvérünket Jóska bát és feleségét . Következő állomásunk Visegrád volt, pontosabban a visegrádi bobpálya, ahol minden cserkész kicsi, nagy fiú, lány halálrabobozta magát (NYUGII CSAK VICCELEK, HISZ ISMRETEK). Mire hazaértünk mindenki fáradtan, lestapálva, de ugyanakkor boldogan és élményekben gazdagon szállt le a buszról. Így ért véget egy szép nap, ami örökre bevéste magát pici, érzékeny, cserkészetszerető szívembe.
Kati