2004/KCSN

Previous | Home | Next

KCSN – avagy a szokásokat illik betartani

 

- Bálint kelj fel! Megint elaludtunk! Már negyed nyolc, negyed kilencre a Zoltinál kell lennünk, és addig még az újságot is ki kell hordani!
- Mi van, hova megyünk?!- Tudod, Fűrön ma van a körzeti cserkésznap.
- Jaj, s tényleg!
- Siess már!

Na, jól kezdődött ez a nap is – gondoltam magamban, miközben Zolti a kanya-rokat rótta az autóval Fűr irányába. Csapatunkat Zolti, Gabcsi, Szúnyog, Péter Reni, Timoránsky Gabi, Zsó, Bálint, Márton és én képviseltük.A község kultúrházánál gyülekeztünk. Egyszer csak – / – – •/ szólt a parancs. U alakban csa-patok szerint fölsorakoz-tunk. A zászlófelvonás, ima és eligazítások után Török András köszöntött bennünket. Ám, hirtelen egy szerzetesre lettünk ?gylmesek. Assisi Szent Ferenc volt, aki elmesélte, hogy hogyan vált a gazdag posztókereskedő ?ából egy szegény, nincstelen emberré, aki ahol csak tud segít a rászorulókon. Szent Ferenc Rómába tartott III. Ince pápához. Elhatároztuk, hogy követjük Szent Ferencet, s vele tartunk Rómába. Rómában (a fűri katolikus templomban) III. Ince pápa áldását adta ránk.A nap fő pontja a portya volt, amelyen 9 csapat indult. 15 percenként voltunk indítva. Hogy el ne tévedjünk, kaptunk segítségül egy térképet is. Utunk során több fela-datot kellett teljesítenünk, pl.: elsősegélyt nyújtani, iránytűvel tájékozódni, énekelni, veszekedő házaspárt kibékíteni (Gabcsi és Szúnyog veszekedett, látnotok kellett volna őket, igen jók voltak), csónakázni és még sok mást. Három és fél órát gyalogoltunk, mire beértünk a célba, ahol Zolti, Zsolti atya (ő is eljött) Gabcsi, és Szúnyog már vártak ben-nünket. Beszámoltunk nekik az utunk során szerzett élményeinkről, tapasztalatainkról és észrevételeinkről. Az utolsó csapat beérkezte után következett a szent-mise, Zolti és gitárja ismét hozta a fomáját. A szentmise után követ-kezett a várva várt pilla-nat, az eredményhirdetés. A csapatmunka és példás viselkedés meghozta gyümölcsét: ELSŐK LETTÜNK. Minket követett Kőhídgyarmat és Nagykér csapata.A táborűz és zászlóle-vonás után elégedetten tértünk haza. Remélem, a jövőben meg-tartjuk e jószokásunkat, s e szokásból hagyomány válik.
Balázs (ahogy tetszik)