Éjféli misén

Egyszer történt, hogy csapatunk roverkorú tagjai éjfélimisére mentek, pedig nem is volt karácsony! Hogy lehet ez?

Hát eddig sem történt ez túl gyakran, hogy kb. húsz tinikorú ?atal bandukol a templomkertben éjfél-tájt, gitárrokkal a hátukon.A mi atyánk – Tibor atya – úgy gondolta, hogy a búcsút megelőző héten lelkileg kicsit helyre rakja a falu templombajáró részének tagjait. Így kerültünk be mi is a képbe, amikor szerda este egy egész éjjelen át tartó adorációval egybekötött virrasztást szervezett. Ennek kiegészítéseként pontban éjfélkor egy ifjúsági szentmisét is tartott (latin nyelven). Mi, cserkészek daloltunk és énekeltünk, majd mise után (olyan egy óra magasságában) átmentünk a jövendőbeli cserkészotthonunkba – a plébániára. Ott egy kis meglepetéssel várt minket az atya – ropi, süti, üdítő, stb. Kicsit elbeszélgettünk, kipi-hentük a virrasztás „fáradalmait“ és fiatal korunkra való tekintettel hazamentünk. Aztán másnap min-denki mondta, hogy nem tudtak elaludni. Hát ez van. A lelki felkészítést folytatva három napon keresztül más és más lelkiatya tartotta a miséket, hosszú és tartalmas homíliával fűszerezve. Megjegyzem, hogy a misék alatt rengetegen meggyóntak.Vasárnap, az ünnep kicsúcsosodásakor több százan (vagy ezren) jöttek ki a kálváriára ünnepelni. Somorja, Galánta, Zsitvabesenyő, Érsekújvár és Baromlak is képviseltette magát. Cserkészegyenruhában jelen voltunk mi is. Délután még egy nagyon színvonalas koncert fültanúi lehettünk a templomban a Sancta Maria kórus jóvoltából, majd mindenki végigvezethette meghívott ven-dégeit a faluban – meglátogatva a céllövöldét, a kürtöskalácssütőket vagy épp a vattacu-korárust....zolti