|
|
Az egész úgy kezdődött, hogy a TBO horgászai rászedték a
vezetőket egy sátrazásra. Igaz, hogy 12 órává vál-tozott, de ez
nem nagy probléma.
Augusztus, Péntek 13-án reggel 6:30-kor gyülekeztünk
a plébánia előtt: Bálint, Bali, Gabcsi és én, később befutott Peti
is. Így öten indultunk el Baromlak irányába. Nagy nehezen odaérkeztünk
a hatalmas víztározóhoz. Bálint és én a másik felén telepedtünk
le, mert úszós szerelékünk volt. Csatlakozott Peti is. Balázs és
Gabcsi a kiszemelt, központi helyen maradtak. Beál-lítottuk a mélységet
és beetettünk. S már röpültek is a szerelékek az etetett m2-be.
Peti picit mögénk dobta repülőólmos fenekezőjét. Elhatároztuk, hogy
minden kárászt szákba teszünk- gondolva az ebédre és a vacsorára
– persze, hogy csak tenyeres dévéreket csaltunk horogvégre. A nap
szemből sütött, ami nagyon megnehezítette a dol-gunkat. Lassan-lassan
megérkez-tek a kárászok. Dél körül járhatott az idő amikor megtelt
a szákunk. Bálinttal átúsztuk keresztbe a „Baromlakit“ és megijesztettük
őket. Balázs 4 kárászt és egy méretes compót fogott. Áthurcolkodtunk
mi is és észrevettük, hogy egy pár hal hiányzik a szákból. Megszöktek!
Eközben betoppant a főtisztelendő diakónusunk, Józsi, aki elmesélte,
hogy hogyan nyerte meg egyszer a horgászversenyt. Ezekután megpu-coltunk
2 kárászt és bealobalizál-tuk őket + még néhány krumplit is. Megsütöttük,
megettük, meg-volt az ebéd. Mellettünk letelepe-dett Dominik nevű
barátunk. Ő is horgászott. Átszereltük fenekezőre botjainkat, de
rettenetesen kevés kárászt fogtunk. Ekkor 2m-re a parttól beetettünk.
Petinek volt még 1 spiccbotja és 1 kis horgászbotja. A legkisebbet
felszereltem fenekezőre. A spiccbotot pedig Bálint vette elő. Kenyér
csalival horgásztunk azon az etetett helyen. 7 másodpercenként fogdostuk
a temérdek halat. Már 3 szák megtelt. Petinek olyan szer-encséje
volt ezen a szerencsétlen napon, hogy 2 halat fogott egysz-erre,
ugyanis 2 horogra horgászott. Estefele megsütöttük a maradék krumpli
egyik felét. A másik felét felhasználtuk a krumplihajító verse-nyen.
4 szák halat fogtunk a végére. Rettenetesen jól érezük magunkat
ezen a napon s ezt mondhatom min-denki nevében. Ámen.
Zsé Nagy Lajos |