2004/Történelmi vetélkedő, Rimaszombat

Ahol az ész is számít…

Péntek 15.10. Az udvardi autóbuszmegállóban 1 csapat (8 ember) cserkész, cserkészingben, hátizsákkal. A versenyzők: Balázs, Andi, Anikó, Bea, Erika, a felkészítők: Zsilett és én, a felügyelő: Gabcsi. (Mindenki bámul, hogy mit akarunk akkora zsákkal olyan ingben) De, sebaj, mi azért várunk, várunk, várunk. 16.00 a busz még mindig nem jön. Idegösszeroppanás… Éljen itt a busz. Felszálltunk, elfoglaltuk helyünket és minden elkezdődik. Kb.5 órát utazunk míg Rimaszombatba érkezünk, a tettek mezejére. Ja, majd elfelejtettem, minek megyünk? Töriversenyre. Miután megérkeztünk, berendezkedtünk és a kaja után filmvetítésre megyünk. Bi - Pi életét nézzük meg. Majd a szokásos esti ismerkedés következik. Másnap reggel 7.00-kor ébresztő, majd 8.00 órakor reggeli és zászlófelvonás a szakadó esőben. És elkezdődik a verseny. Mindenki "jól felkészült" aggyal elfoglalja helyét és kezdetét veszi a nagy harc. Mindenki összedugja a fejét és gondolkozik (vagy csak úgy tesz, mintha gondolkozna…). Találkozik itt az ember mindenféle feladattal: keresztrejtvény, totó, vaktérkép… A verseny előtt kellett készíteni (házi feladatra) egy térképet, ami mindenkinek jól sikerült. A miénket sokan megdicsérték.:
Végül megszületett a verseny végeredménye:
1.hely: Léva
2.hely: Bős
3.Újvár (végre nem lettek hatodszorra is elsők…:) ).

Mi a 10.helyen végeztünk (a 21 csapatból). A verseny után mindenki elégedetten felszállt a buszra és újra várt ránk a fárasztó 5 órás út. Hogy ne unatkozzunk annyira egy horror-filmet néztünk és az újváriakkal dumcsiztunk.
Úgy gondolom érdemes volt elmenni, mert nem mindenki aludt már Rimaszombatban a református gimnázium padlóján. Ja és persze a tudásról, amit a versennyel szereztünk, nem is beszélve.
Jucu:)